Filmklubunkban nemcsak ritkaságokat, hanem sokat látott filmeket is vetítünk. Van-e valami, ami láthatatlan marad ezekben? Igen. A nem. A férfi és női sztereotípiák, a hétköznapi kommunikációnak álcázott férfiuralom.

A filmeket követő beszélgetések során a társadalmi nemi szerepek (angol szakkifejezéssel „gender”) szemszögéből szeretnénk mindarra rámutatni, amit talán maga a film alkotója sem látott, csak mutatott.

Ha önnek van ötlete, hogy milyen filmet lenne érdemes ebből a szempontból elemezni, kérjük írja meg nekünk.

A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítjük.

Ha feliratkozik hírlevelünkre, értesítjük következő filmklubunkról.

E-mail:

Eddig vetített filmek:

2008:
Beszélj hozzá! / Hable con ella (spanyol filmdráma, 2002)
Férfiakról és nőkről, akik úgy néznek ki, mintha nem lennének szokványos férfiak és nők.
De talán mégis azok?

Túl a barátságon / Brokeback Mountain (amerikai filmdráma, 2005)
Férfiakról, akik nem felelnek meg a férfiakkal szemben támasztott elvárásoknak.
Vagy talán mégis?

Gázláng / Gaslight (amerikai thriller, 1944)
A pszichológia jelenlegi állása szerint egy destruktív kapcsolathoz két ember kell.
Vagy elég egy is?

2009:
Makra (magyar film, 1972)
Sokan azt gondolják, a férfiszerep nem árt, csak ha erőszakhoz vezet. Vagy mégis?

2010:
Egy hatás alatt álló nő / A Woman Under the Influence (amerikai filmdráma, 1974)
Tudjuk, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy nő.
Mit tudunk a férfiakról az "őrült" nők mögött?

Fehér szalag / Das weisse Band (német filmdráma, 2009)
Azt mondják, némi atyai szigortól nem dől össze a világ. Vagy mégis?

Enyém vagy! / Sólo Mía (spanyol film, 2001)
Néha egy film azt mutatja, amit a társadalom még nem akar látni.

2011:
Volver (spanyol film, 2006)
A hetvenes évek nőmozgalmának egyik klasszikus jelszava ez volt:
„Egy nő férfi nélkül olyan mint egy hal bicikli nélkül.”
Állítólag a hetvenes évek feminizmusa felett eljárt az idő. Vagy mégsem?

FILMKLUB EXTRA! 2011. május 15. vasárnap, 16 óra
ADOMÁNYGYŰJTŐ FILMVETÍTÉS:
BARNA KÜLTAKARÓ: INTÉZMÉNYESÜLT KIREKESZTÉS
Váradi Béla dokumentumfilmje (2010) (magyar hanggal, angol felirattal, 40 perc)
Köszönjük mindenkinek aki eljött és adományával támogatta
a film készítőjét további munkájában!

Árvák hercege / The Cider House Rules (amerikai film, 1999)
Azt mondja a kormány, nem akarja ellehetetleníteni az abortuszt... Vagy mégis?

2012:
A Magdolna nővérek / The Magdalene Sisters (angol-ír filmdráma, 2002)

2013:
Viridiana (mexikói-spanyol filmdráma, 1961)
Azt hinné az ember, hogy a modernizálódás enyhít a férfierőszakon... Vagy mégsem?

2014:
Viktória - A zürichi expressz / Viktoria: A Tale of Grace and Greed (svájci filmdráma, 2014)
A prostitúció nem jó dolog, de megrendszabályozva majd jó lesz... Vagy mégsem?

2015:
A bőr, amelyben élek / La piel que habito (spanyol filmdráma, 2011)
Simone de Beauvoir szerint nőnek nem születik az ember – azzá alakítják… És tényleg!

2016:
Lavina / Turist (svéd-francia-norvég-dán játékfilm, 2014)
Egy lavina maga alá temetheti a családot… Vagy mégsem?

Nem történt semmi / Nichts passiert (svájci játékfilm, 2015)
Ne szólj szám, nem fáj fejem… És másé?

2017:
A szüfrazsett / Suffragette (angol filmdráma, 2015)
Az igazságszerető férfiak támogatják a nők ügyét… Vagy mégsem?

2018:
A visszatérés / Vozvrascsenyije (orosz filmdráma, 2003)
Azt mondják, fiúknak apamodell kell… vagy mégsem?

Láthatás / Jusqu’à la garde (francia filmdráma, 2017)
Sok bíró szerint a közös felügyelet mindig a gyerek javát szolgálja... Vagy mégsem?

2019:
#énis #engemis ((lakás)színházi előadás)
A KIMI (Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium)
hallgatóinak előadása.

2019:
Egy nap (magyar film, 2018)
A film egy nő egyetlen napját mutatja... Vagy többet?

2022:
Stockholm (spanyol film, 2013)
Az udvarlás távol áll az erőszaktól… Mennyire?

2023:
Veszélyes lehet a fagyi (magyar film, 2022)
Mennyit lehet a szőnyeg alá söpörni? Akármennyit?

Hat hét (magyar film, 2022)
Az anyai ösztön mindent legyőz… Vagy a körülményeket mégsem?

2024:
Január 2. (magyar film, 2024)
… elváltnak lenni sokkal jobb, mint nem.
Vagy mégsem?

* * *

A korábbi alkalmak plakátjait alább tekintheti meg.

   

  

  

  

 

   

   

  

A párkapcsolati erőszak elkövetőinek 90 %-a férfi.
A bántalmazás sérti a nők és gyermekek legalapvetőbb emberi jogait. Lehet, hogy a bántalmazó pillanatnyilag eléri vele a célját, és a párja azt teszi, amit ő akar, de hosszútávon rombolja kapcsolatait és életre szóló kárt okoz gyermekeinek. Kizárólag a bántalmazó felelős azért, hogy ez ne történjen meg többé.

Ha férfi vagy:

• és te is bántalmazol, ám változtatni akarsz magatartásodon,
• vagy tevékeny részt akarsz vállalni a nők és gyerekek elleni erőszak felszámolásában,

a Stop-Férfierőszak Információs Vonalon, amelyet akár név nélkül is hívhatsz, erre a feladatra kiképzett férfi önkéntesek várják hívásaidat ünnepnapok kivételével csütörtökönként 18 és 21 óra között a 06-1-344-3802-es telefonszámon.

Háttér

Magyarország első férfierőszak elleni információs telefonvonala 2006. november 16. óta üzemel. A Stop-Férfierőszak Vonalon erre a feladatra kiképzett férfi önkéntesek várják a hívásokat mind a saját uralkodó, bántalmazó magatartásukon változtatni kívánó férfiak, mind a nők és gyerekek elleni erőszak felszámolásában tevékenyen részt vállalni akaró férfitársaik részéről. A Stop-Férfierőszak Vonal hívható ünnepnapok kivételével csütörtökönként 18 és 22 óra között a 06-1-3443802-es telefonszámon.

Munkánk célja, hogy a családon belüli erőszak megelőzéséhez és a bántalmazó kapcsolatban élő nők és gyerekek védelméhez oly módon járuljunk hozzá, hogy az erőszak elkövetői oldalára irányítjuk a reflektorfényt. Illetve a partnerük fölött uralkodó, partnerüket manipuláló vagy bántalmazó férfiak magatartásában akarunk változást elérni. A Stop-Férfierőszak Projekt ezeket a célokat elsősorban tájékoztató kiadványokkal, ismeretterjesztő honlappal, és szakemberek képzésével valósítja meg.

A projekt egyik kiindulópontja az, hogy a bántalmazó magatartás hátterében nem személyiségbeli torzulások vagy kommunikációs problémák állnak, hanem a férfiak nők fölötti hatalma és annak a hétköznapokat is átszövő megnyilvánulásai. (Erről többet kiadványainkban olvashat.) Ezért a bántalmazó magatartás megváltoztatása sem képzelhető el anélkül, hogy a társadalom ráébredjen erre, és arra késztesse magát a bántalmazót és a bántalmazást szótlanul elfogadó férfitársait, hogy felelősséget vállaljanak az erőszak felszámolásáért. Hosszú távon csak ez a szemléletváltás tud hatékonyan hozzájárulni a bántalmazás megelőzéséhez. Ahhoz, hogy az ehhez szükséges ismeretek minél közvetlenebbül juthassanak el magukhoz a férfiakhoz, a Stop-Férfierőszak Projekt keretében egy olyan információs telefonvonal működik, ahol férfiak, akár bántalmazók is, anonimitásukat megtartva juthatnak tanácsadáshoz.

A nők elleni erőszak megelőzése, hatásainak csökkentése elsődlegesen állami kötelezettség, amire Magyarországot számos nemzetközi jogi dokumentum kötelezi. E dokumentumok tényként kezelik, hogy a nők elleni erőszak férfierőszak. Ezek közül ki kell emelni a Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Minden Formájának Felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezményt (CEDAW), az 1994-es kairói Népesedési és Fejlődési Nemzetközi Konferencia (ICPD) záródokumentumát, valamint az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának 2002. évi 5. számú ajánlását a tagállamok felé, amely a nőknek az erőszakkal szembeni védelméről a következőképpen fogalmaz: „Ismerjék el, hogy a nőkkel szemben a férfiak által elkövetett erőszak jelentős strukturális és társadalmi probléma, amely a nők és a férfiak közötti egyenlőtlen erőviszonyokon alapul, és ezért ösztönözzék a férfiak aktív részvételét a nőkkel szembeni erőszak felszámolására irányuló fellépések során.”

Az említett dokumentumoknak nem kevésbé aktuálisak Magyarországon, ahol a párkapcsolati erőszak áldozatainak 90-95 %-a nő, elkövetőinek 90-95 %-a pedig férfi. Mindezek mellett a nők szerepe a helyzetüket érintő döntések meghozatalában, a foglalkoztatásban, a tulajdonviszonyok területén egyaránt marginális; helyettük férfiak döntenek a legfontosabb kérdésekben. A fenti adatok tükrében különösen kétségbeejtő, amikor az állami szervek által kutatásra, publikációk megírására felkért szakértők női elkövetőkről és férfiáldozatokról írnak, a bántalmazók személyes felelősségét relativizálva az erőszakot patológiás tünetként jelenítik meg, és olyan célokra használják fel a jelenség kezelésére fordítható forrásokat, amelyek nem teremthetik meg az áldozatok fizikai biztonságát.

A nemzetközi dokumentumok szellemiségét névleg a magyar parlament is magáénak vallja, mint ahogy ez kiderül a 2005-ös nemzeti bűnmegelőzési stratégia családon belüli erőszak megelőzésére vonatkozó cselekvési tervéből:

„A családon belül elkövetett erőszakos cselekmények miatt jogerősen elítéltek és más önként jelentkezők számára a hatékony reintegrációt szolgáló szakmai feltételek megteremtésével rehabilitációs programokat és tréningeket kell szervezni.” (1036/2005. (IV. 21.) Korm. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról., 9. a)

Az említett szabályozási irányokba hatékonyan illeszkednek olyan civil kezdeményezések, mint a férfiakat megszólító információs vonal, amely olyan nemzetközi bevált gyakorlaton alapul, amelyet az elmúlt évtizedekben sikerrel alkalmaztak Észak-Amerikában, Skandináviában és számos más európai országban. A Stop-Férfierőszak Projekt ezeket adoptálja Magyarországon, annak ellenére, hogy egy optimális közegbe többek között olyan – jelenleg hiányzó – eszközök is beletartoznának, mint a bántalmazott nők rendelkezésére álló bentlakásos krízisközpontok működőképes rendszere, illetve a családon belüli erőszak önálló törvényi szabályozása és ezen belül olyan távoltartó rendelkezés megalkotása, amely garantálni tudja a bántalmazottak közvetlen fizikai biztonságát.

A Stop-Férfierőszak Vonal természetesen nem vállalkozhat a bántalmazó férfiak „megjavítására”, vagy arra, hogy egyedi esetekben azonnali pozitív hatást érjen el. Ugyanakkor hozzájárulhat az erőszaktól elhatárolódó férfiak társadalmi bázisának létrejöttéhez. A projekt kiindulópontja szerint hosszú távon csak a férfiak képesek a patriarchális sémákból eredő férfierőszak megszüntetésére. Ezért a projekt keretében erre a feladatra kiképzett telefonos ügyelők elsődleges feladatuknak azt tekintik, hogy a betelefonáló, illetve a kezdeményezéshez csatlakozni kívánó férfitársaikat szembesítsék hatalmi, bántalmazói attitűdjeikkel és támogassák őket a változásban. Így elkerüljük a bántalmazást betegségnek tekintő felfogást, amely nem alkalmas arra, hogy a bántalmazó felelőssége egyértelműen megállapítható legyen. Ily módon információs vonalunk bővítheti a bántalmazás problematikájára érzékeny férfiak számát és elősegíti egyes áldozatok biztonságának kialakítását.